A technológia
A tűzihorganyzás egy egyszerű, könnyen áttekinthető technológia, de a rétegképződés folyamatai bonyolultak.
Horganybevonat keletkezik, ha a vas a horgannyal reakcióba lép és a munkadarab felületén ötvözeti fázisok képződnek.
Ez azonban feltételezi, hogy az acélfelület fémtiszta legyen, azaz mindennemű rozsda, reve, zsír, olaj, festék stb. maradványától mentes felületet tudjunk biztosítani.
Szárazhorganyzás
A technológiai folyamat
A horgany (Zn) olvadáspontja 419°C, a szokásos hőmérséklet, ahol a tűzihorganyzást végzik, 450°C körül van (normál hőmérsékletű horganyzás).
A fémtiszta felületű és felületkezelt alkatrészeket a megfelelő tisztaságú horganyfürdőbe (MSZ EN ISO 1461: 2009; 1. pont) mártják és ott a fürdő hőmérsékletére felmelegszenek. Ezen néhány perces idő alatt a Zn és az Fe (vas) reakcióba lép egymással, és különböző összetételű horgany-vas ötvözeti rétegek képződnek a munkadarab felületén.
Amikor az acél alkatrészeket az olvadékból kihúzzuk, ezekre az ötvözetekre a fürdőből egy tiszta fémréteg rakódik, amely összetétele ekkor a horganyfürdő összetételének felel meg. Azonban az ún. "reaktív" acélok esetén ez a tiszta réteg teljes keresztmetszetében ötvözeti réteggé is átalakulhat, és színe a fényes ezüstös helyett foltos vagy mattszürke, esetleg ún. leopárd mintás is lehet (a kép jobb oldalán).
Különböző típusú horganybevonatok
A fémolvadékban történő fémbevonási technológiáknál külön kategória az apró alkatrészek, más néven a tömegáru bevonására kifejlesztett centrifugálhorganyzás, amelynél a horganyolvadékból történő kiemelés után, a tömegtermékeket speciális centrifugában tisztítják. Ennek oka a munkadarabok méretében, alakjában és általában nagy darabszámban keresendő. A bevonatok vastagságára és kivitelére külön előírások vannak. Kötőelemek esetén a technológiát tekintve szigorú szabályok léteznek.